*2. rész*

~Hello LA!~

A repülőn töltött órák hol lassan, hol gyorsan teltek. A közel 2 órája tartó zenehallgatásom csak ez szakította félbe:

"Megkérem kedves utasainkat, hogy csatolják be öveiket. Pillanatokon belül megkezdjük a leszállást!"

-Már épp ideje volt!-mondták a fiúk kórusban.

-Akkor hát.. kezdődjön a nagy kaland, s egyúttal a VAKÁCIÓ!-kiáltottam együtt Vickyvel.

A landolás után gyorsan összeszedtük bőröndjeinket, s fogtunk egy taxit, ami a "lakásunkhoz" vitt. Még szerencsénk, hogy megkaphattuk Viky nagybátyjának házát - ő és a felesége egész nyáron üzleti úton vannak - így nem kellett a szállással sokat bajlódnunk.

-Ó..TE...JÓ..ÉG!-mondtuk mind a négyen egyszerre.

Amilyen gyorsan csak lehetett, kipakoltunk, s körbejártuk a házat, hogy tudjuk, mit hol keressünk. Hatalmas nappali, 2 hatalmas hálószoba, medence a kertben, egy modern konyha, 2 fürdőszoba, ami szintén csodás. Apropó konyha. Épp hogy felfedeztük, egyből mind a négyen megéheztünk. Épp indultam a telefonomért, hogy pizzát rendeljek, amikor Vicky megállított azzal, hogy egy cetlit tolt elém, amit a hűtőn talált, s melyen ez állt:

"Érkezésetek előtt feltöltöttük a hűtőt és a kamrát, hogy tudjatok mit enni, hiszen az út hosszú és fárasztó. Jó pihenést nektek! Camille és William"

-EGYÜÜÜÜNK!-kiáltották a fiúk.

-Jó oké, csak nyugi. Hagyjatok helyet, hogy kipakolhassunk 1-2 dolgot.

-Oké, csak gyorsan, mert éhesek vagyunk!-tette hozzá Dave.

Gyorsan megvacsoráztunk, Vickyvel elmosogattunk, hogy azzal másnap ne legyen gondunk, s egy kis esti filmnézéssel zártuk az estét.

Másnap.....

-Hahóóó! Kelljetek már fel! Éhesek vagyunk!-keltettek engem és Vickyt a fiúk.

-Még mindig nem tudtok reggeleit csinálni magatoknak?-kérdezte a fiúktól Vicky kissé kómásan.

-De tudunk.. de olyan finomat, mint ti nem! Kérlek, gyertek, mert ÉHENHALUNK!-mondta Dave.

-Még 10 percet bírjatok ki, és lent is leszünk, oké?-mondtam kissé kómásan.

-Rendben, de siessetek!-mondta Cody, majd kimentek a szobánkból.

Gyorsan felöltöztünk, s siettünk, hogy minél előbb ehessünk. Reggeli után azon tanakodtunk, mit csináljunk a nap folyamán.

-Mit szólnátok ahhoz, ha vidámparkba mennénk?-kérdezte Cody.

-Remek ötlet!-mondtuk kórusban.

-Mi lenne, ha estefelé lemennénk a partra, mint ahogy otthon is szoktunk, és kicsit énekelgetnénk, táncolnák?-kérdezte Vicky.

-Szuper! Menjünk pakolni!-mondtuk szintén együtt, majd elindultunk összeszedni 1-2 dolgot.

Nemsokkal később el is indultunk. Körülbelül fél óra utazás után meg is érkeztünk DisneyLandbe, ahol egy csodás napot töltöttünk, s a különböző attrakciókról képeket is készítettünk - hogy legyen mit otthon mutogatni -, majd estefelé elindultunk a Santa Monica-i mólóhoz, ahol az este is remek hangulatban telt. A "táborhelyig" tartó út nagyon romantikus volt, olyan, mintha az első randevúnkon lennénk. Majd mikor "letáboroztunk" a parton, Cody elkezdett gitározni, mi pedig 1-1 dalt elénekeltünk, s Cody előadta egyik legújabb szerzeményét, mely mindannyiunknak nagyon tetszett. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy egy úriember ott terem mellettünk - akiről később kiderült, hogy producer -, majd átnyújtotta névjegykártyáját, s Codyt meghívta a stúdiójába másnapra. Igaz, mindannyian örültön, hogy Codynak végre megadatik, hogy híres legyen, s sikeres karriert építsen, de valamennyire szomorúak is voltunk, hiszen ezáltal felbomolhat a mi kis négyesünk. Ezeken tanakodva indultunk haza, hogy eltegyük magunkat másnapra, hiszen Cody másnap hatalmas megmérettetés előtt állt....